Dr. Mark Sircus
Rákbetegség és cukor - a rák kiéheztetésének stratégiája 

Fordította: Fehér Zsuzsa

Forrás: Dr. Mark Sircus: Cancer & Sugar - Strategy for Selective Starvation of Cancer

A cukor kártékony következményei azonban nem állnak meg a cukorbetegségnél, metabolikus szindrómánál, hiper- és hipoglikémiánál, refluxbetegségnél és keringési betegségeknél. A cukor és a rákbetegség halálos ölelésben kapcsolódnak össze, az onkológusok azonban gyakran elmulasztják annak megakadályozását, hogy betegeik rákjukat édességekkel táplálják.

A San Francisco-i Kalifornia Egyetem kutatói szerint a cukor egészségi kockázatot jelent - évente körülbelül 35 millió halálhoz járul hozzá a világon. A cukor mérgező hatása olyan erős, hogy az alkoholhoz és a dohányhoz hasonlóan potenciálisan mérgező anyagként kellene számon tartani. A cukorbetegség kialakulásában játszott szerepe oly jelentős, hogy büntető intézkedéseket foganatosítanak, mint pl. a különadó minden olyan élelmiszerre és italféleségre, amelyik "hozzáadott" cukrot tartalmaz. Ezen kívül a kutatók javasolják az iskolákban vagy azok környékén való árusításának korlátozását és a vásárlást is bizonyos életkorhoz kötnék.

A cukor kártékony következményei azonban nem állnak meg a cukorbetegségnél, metabolikus szindrómánál, hiper- és hipoglikémiánál, refluxbetegségnél és keringési betegségeknél. A cukor és a rákbetegség halálos ölelésben kapcsolódnak össze, az onkológusok azonban gyakran elmulasztják annak megakadályozását, hogy betegeik rákjukat édességekkel táplálják.

Az irányadó orvosi közösség ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy bizonyos fajta ételek és a rákbetegség megnövekedett kockázata közti összefüggés "gyenge" vagy "elhanyagolható" jelentőségű. Úgy gondolják, hogy a "bizonyos ételek és a rák közt összefüggést kimutató kutatásoknak nincs érvényes orvostudományi alapja". Ilyen felszínes hozzáállással az orvostudományi sajtóban is találkozhatunk - a tudományos megalapozottság hiányzik mögüle.

Egyre több kutatóorvos és sok alternatív gyógyító tudja, hogy a rák kezelésének leglogikusabb, leghatékonyabb, legbiztonságosabb, szükséges és nem drága módja a daganatok és rákos sejtek tápanyagellátásának beszüntetése, kiéheztetése a glükóz (szőlőcukor) megvonásával. A tumorok szelektív éheztetésének terápiás útja az étrend átalakítása (ketogén diéta) az egyik alapterápia, ami szükséges ahhoz, hogy a rákbetegek megnyerjék a rákkal vívott csatát.

A Utah állambeli Huntsman Rákintézet kutatói az elsők között voltak, akik felfedezték, hogy a cukor "táplálja" a daganatokat. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt kutatás szerint "már 1923 óta tudjuk, hogy a tumorsejtek sokkal több glükózt használnak fel a normál sejteknél. Kutatásunk segít megmutatni, hogyan megy végbe ez a folyamat, és hogyan lehetne azt, megállítani, hogy kontrolláljuk a tumor növekedését." mondja Don Ayer (PhD), a Utah Egyetem Onkológiai Tudományok tanszékének professzora.

Dr. Thomas Graeber, molekuláris és orvos farmakológus professzor megvizsgálta, hogyan befolyásolja a glükózanyagcsere a rákos sejtekben jelentkező biokémiai szignálokat. A 2012. június 26-án a Molecular Systems Biology folyóiratban közzétett kutatásban Graeber és munkatársai demonstrálták, hogy a glükózéhezés - amikor a ráksejtek nem jutnak hozzá glükózhoz - egy metabolikus és szignál körfolyamatot indít be, mely a rákos sejtek pusztulásához vezet a reaktív oxigéngyökök mérgező felhalmozódásának következményeként.

A finomított cukor és a rák közötti kapcsolat szoros, a cukor nemcsak kiváltó ok, hanem táplálja is a már kialakult ráksejteket. Mi sem lehetne fontosabb, mint ezzel számolni a rákkezelések hatékonyságának javítása érdekében. A cukorfélék, amik a mai amerikai étrendben oly elterjedtek, közvetlenül rákhoz vezetnek, mert a szervezetben gyulladásos folyamatokat indítanak be. Egyes területeken inkább, mint máshol, az egyéntől és alkattól függően. Ha a ráksejtek kialakultak a szervezetben, folyamatos glükóz utánpótlásra van szükségük a vérből, hogy energiához jussanak. Nem képesek jelentős mennyiségben felhasználni a zsírsavakat vagy ketonsejteket, ezért cukorra van szükségük.

A rák visszaszorítása/késleltetése/lassítása/elpusztítása

 A szénhidrát a három makronutriens egyike - a másik kettő a zsír és a fehérje. A szénhidrátok lehetnek egyszerűek vagy összetettek. Az egyszerű szénhidrátok közé tartoznak az élelmiszerekben természetesen megtalálható cukrok, pl. a gyümölcsökben, gyümölcslevekben, szénsavas üdítőkben, bizonyos zöldségfélékben, fehér kenyérben, fehér rizsben, tésztafélékben, tejben és tejtermékekben, a legtöbb rágcsálni valóban, édességekben, stb. Ne feledkezzünk meg a gyártás során az ételekhez adott cukrokról sem, ezekről néha nem is tudunk. Az egyszerű cukrok felelősek leginkább az inzulinválaszért és a glikációval összefüggésbe hozott gyulladásokért, ami rákhoz vezethet.

Az egyszerű cukrok csökkentése az étrendben elnyomhatja vagy késleltetheti a rák jelentkezését, vagy lassíthatja, megállíthatja és visszafordíthatja a már meglévő tumorsejtek továbburjánzását azáltal, hogy megfosztja a ráksejteket a túléléshez szükséges táplálékuktól.

Dr. Rainer Klement és Ulrike Kammerer áttekintették a szakirodalmat az étrendi szénhidrátokról és azok közvetlen és közvetett ráksejtekre gyakorolt hatásáról. A beszámoló 2011. októberében jelent meg aNutrition és Metabolism (Táplálkozás és Anyagcsere) c. folyóiratban, és arra a következtetésre jutott, hogy a rákos sejtek érzékenyek a cukorellátásra, így az ellátás leállítása visszaszorítja a rákot. "A fokozott cukoráramlás és metabolizmus számos rákkal kapcsolatos jellegzetességet idézhet elő, ilyen pl. a fokozott osztódási képesség, az apoptózis kerülése, a megnövekedett osztódási sebesség és új erek kialakulásának elősegítése."

A fehér cukrok (vagy egyéb finomított dolgok) fogyasztása magnéziumhiányhoz is vezet, mert a magnéziumot a gyártási folyamat során eltávolítják. A cukor ily módon is hozzájárul a rák kialakulásához, mert a magnéziumhiány nem csak a gyulladásos folyamatoknak, hanem a rák kialakulásának is kedvez.

Milyen módon okoz még rákot a cukor?

A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup egyedülálló módon képes rákot előidézni azáltal, hogy nagyon gyakran ólommal szennyezett, ami az összetett gyártási eljárásnak köszönhető. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup szelénhiányt okoz, mert a benne lévő ólom a szelénhez kötődik, a szelénszint csökken. A szelén létfontosságú a glutation előállításához, termőföldben lévő hiánya statisztikailag összefügg a rák előfordulási gyakoriságával. A szelén és higany egymásnak rendeltetett szeretők, erőteljes a hajlamuk a kötésre.

Röviden már utaltunk rá, hogy a túl sok cukor megemeli az inzulinszintet és végül kimerüléshez vezet. Sok inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) szükséges a vér cukorszintjének szabályozásához, ami a rendszeres, magas szénhidráttartalmú ételek (mint pl. a tipikus amerikai étrend, ami bőségesen tartalmaz gabonaféléket és cukrot) hosszú távú fogyasztásból ered. Az emelkedett inzulinszint kedvez a gyulladásoknak és a ráknak, közvetlenül előidézheti a tumorsejtek kialakulását az inzulin/IGF-1 jelúton keresztül.

Dr. Christine Hornernek sok mondanivalója van a nők számára az inzulinnal és mellrákkal kapcsolatban.

Ha a mellrákról van szó, az inzulin nem jó barát. Ennek az egyik fő oka az, hogy a normál emlősejtek és a rákos sejtek is rendelkeznek inzulinreceptorokkal. Amikor az inzulin ehhez a receptorhoz kapcsolódik, annak ugyanolyan hatása van, mint amikor az ösztrogén kapcsolódik receptorához: a sejteket osztódásra készteti. Minél magasabb az inzulinszint, annál gyorsabban osztódnak a mell sejtjei, annál magasabb a mellrák, illetve a már meglévő rákos sejtek növekedésének esélye.

Egy más típusú károsodást is okozhat a magas inzulinszint. Hatására több ösztrogén tud az ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódni a mellszövetben. Az inzulin szabályozza azt, hogy a vérben keringő ösztrogénból mennyi tud a mellszövetekben lévő ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódni. Az ösztrogén vagy magányosan kering a véráramban és egy ösztrogénreceptorhoz készül csatlakozni, vagy egy társsal, a kötőfehérjével, ami megakadályozza, hogy egy ösztrogénreceptorhoz csatlakozzon. Az inzulin szabályozza a kötőfehérje jelenlétét a vérben. Minél magasabb az inzulinszint, annál kevesebb kötőfehérje van jelen, aminek következtében több szabad ösztrogén tud az ösztrogénreceptorokhoz csatlakozni.

Másképp fogalmazva, amikor az inzulinszint megemelkedik, a szabad ösztrogén szint is magasabb lesz, mindkettő gyorsítja a sejtosztódást. Ezért növeli a mellrák kockázatát ennyire a magas inzulinszint. A mellrák kockázatát más módon is növeli a cukorfogyasztás. Profi boxolóhoz méltó csapást mér az immunrendszerre.

Dr. Horner megemlít egy vizsgálatot, amit a Harvard Medical School-ban (2004) végeztek, és azt találták, hogy azok a nők, akik tinédzser korukban magas glükóztartalmú ételeket fogyasztottak, ami megemelte vércukorszintjüket, nagyobb arányban lettek életük során mellrákosak. "A kamaszlányok kevesebb cukor fogyasztására való buzdítása csökkentheti a mellrák kialakulásának esélyét a későbbiekben".

Cukor, gyulladás, érképződés és rák

A cukor és a gyulladás, továbbá az általuk létrehozott savas környezet fontos részei a tumorok közvetlen környezetének. A legtöbb rákféle esetében a rosszindulatú változások jelentkezése előtt gyulladásos körülmények állnak fenn. A lappangó gyulladás a tumor mikrokörnyezetében sokféle tumorképző hatással jár. A gyulladás segíti a sejtosztódást és a rosszindulatú sejtek fennmaradását, serkenti az angiogenezist (új erek képződését) és az áttétek kialakulását, elnyomja az adaptív immunválaszokat és megváltoztatja a hormonokra és kemoterápiás hatóanyagokra adott választ.

A gyulladás, az angiogenezis, a cukor és a rák egész témaköre döntő a rák és az ételek közötti kapcsolat megértésében. Amikor a gyulladásra és a savas közegre koncentrálunk, melyet a túlzott cukorfogyasztás, beleértve a fruktóz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztása okoz, egyre tisztábban láthatjuk, hogyan függ össze a táplálkozás a rákkal.

2012. júliusában az egyik vezető amerikai ráklobby csoport azt szorgalmazta a fő tisztiorvosnál, hogy folytasson vizsgálatot a cukrokkal édesített üdítők fogyasztók egészségére gyakorolt hatásával kapcsolatban, mondván ezeknek az italoknak jelentős szerepe van a nemzet elhízási krízisében és egy akcióterv lenne kívánatos. Az amerikai egészségügyi miniszterhez, Kathleen Sebeliushoz írt levelében az Amerikai Rákszövetség átfogó vizsgálatra szólított fel, a vezető amerikai orvosok nagy hatású, a dohányzás veszélyeire vonatkozó 1964-es jelentésének irányelvei alapján.

A felbolydulás a nagymértékű cukorfogyasztás, az ásványi anyaghiány, dehidratáció, cukorbetegség, keringési betegségek és rák közti erősödő kapcsolat miatt van. A cukor rákot okoz, mivel a sok szénhidrátot fogyasztó személyek hajlamosak dehidratálódni, ami gyulladásserkentő és ezáltal rákelőidéző hatással jár.

A hasnyálmirigyrák sejtjei a fruktózt használják fel a daganat gyorsabb növelésére. A tumorsejtek glükózt és fruktózt is fogyasztanak, két különböző módon, állapította meg a Kalifornia Egyetem kutatócsoportja Los Angelesben. Eredményeik, melyeket a Cancer Research (Rákkutatás) c. folyóiratban tettek közzé, segítenek megmagyarázni a többi olyan kutatást, melyekben kapcsolatot találtak a fruktózfogyasztás és a hasnyálmirigy rák között, ami az egyik legvégzetesebb ráktípus. A kutatók következtetése az, hogyha valaki szeretné csökkenteni a rák kialakulásának esélyét, ezt az elfogyasztott cukor mennyiségének csökkentésével kell kezdenie.

Ez az első eset, amikor sikerült feltárni a fruktóz és a ráksejtek burjánzása közti kapcsolatot. "Ebben a vizsgálatban kimutattuk, hogy a rákos sejtek a fruktózt ugyanúgy fel tudják használni a növekedéshez, mint a glükózt." jelentette ki DR. Anthony Heany (UCLA Jonsson Rákközpont), a tanulmány fő szerzője. "A modern étrend rengeteg finomított cukrot tartalmaz, köztük fruktózt, ami rejtett veszélyt jelent sok modern kori betegségre vonatkozóan, pl. az elhízásra, cukorbetegségre vagy máj zsíros elfajulására." Ezt a vizsgálatot a hasnyálmirigyrákkal kapcsolatban végezték, de az eredmények valószínűleg nem kizárólag erre a ráktípusra érvényesek. Eredményeink azt mutatják, hogy a rákos sejtek könnyedén fel tudják használni a fruktózt a sejtosztódás fokozására." mondta Heany.

Azt már évtizedek óta tudjuk, hogy a rákos sejtek nagyszerűen tenyésznek a glükózon. Mi több, a vércukorszint hirtelen emelkedését előidéző ételek (a magas glikémiás indexű ételek) kiváltják az inzulin és IGF-1 hormon termelést, melyek szintén elősegítik a rák kialakulását.

Patkánykísérletekben azt találták, hogy az alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérje tartalmú étrend csökkenti a glükóz és az inzulin mennyiségét a vérben, lassítja a tumorok növekedését, csökkenti a tumorok előfordulását és kiegészíti a már létező terápiákat anélkül, hogy súlycsökkenést vagy veseelégtelenséget okozna. Egy ilyen típusú étrend potenciálisan egyszerre lehet egy újfajta rákmegelőzési módszer és kezelés is.

Dr. Otto Warburg 1924-es "A tumorok anyagcseréje" című dolgozatában ezt írta: "röviden összefoglalva a rák kialakulásának elsődleges oka, hogy a normál sejtlégzést a cukor erjedése váltja fel." Aki készített már bort, tudja, hogy az erjedéshez cukor kell. A rákos sejt anyagcseréje kb. nyolcszorosa a normál sejtekének. Az orvosok már régóta tudják, hogy a rákos sejtek anyagcseréje különbözik a normál sejtekétől. A normál sejteknek oxigénre van szükségük. A rákos sejtek nem törődnek az oxigénnel, ha elegendő mennyiségű glükóz áll rendelkezésre.

Warburg hipotézise természetesen az volt, hogy a rák terjedését az okozza, hogy a rákos sejtek a glükózból energiát nyernek anélkül, hogy oxigént használnának fel. Az egészséges sejtek piruvát és oxigén átalakításából nyernek energiát. A piruvát az egészségek sejtek mitokondriumában oxidálódik, és Warburg azt feltételezte, hogy a ráksejtek nem oxidálnak piruvátot, ezért a rákot a mitokondriális működés zavarának tekintette.

A legtöbb, ha csak nem az összes tumorsejtnek, jóval több glükózra van szüksége, mint az ugyanabban a szövetben jelenlévő jóindulatú sejteknek, és az oxigén jelenlétében is glikózist folytatnak (Warburg effektus). Ráadásul sok ráksejt inzulinreceptorokat (IR) fejleszt és hiperaktivitást mutat az IGF1R-IR (IGF-1 receptor, inzulinreceptor) folyamatban. Bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arra nézve, hogy a tartósan magas vércukor-, inzulin- és IGF-1 szint elősegíti a tumorképződést és rontja a rákos megbetegedések végkimenetelét.

Cukorbeteg páciensek kezelése során A. Braunsteing 1921-ben megfigyelte, hogy azoknál a betegeknél, akiknél rákbetegség alakult ki, megszűnt a glükóz kiválasztása a vizeletbe. Egy évvel később R. Bierich leírta a laktát jelentős felszaporodását a tumorszövetek mikrokörnyezetében és bizonyította, hogy a laktátnak lényegi szerepe van a melanómasejtek környező szövetekben való szétterjedésében. Egy évvel később Warburg megkezdte kísérleteit, melyek végül a Nobel díj elnyeréséhez is vezettek.

A cukor a szervezetet a vírusok, a baktériumok, a gombák és a rák táptalajává alakítja az immunrendszer lerombolásával.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a ráknak cukorra van szüksége, van értelme cukorral táplálni? Van értelme a magas szénhidráttartalmú étrendnek?

A ma Amerikában kezelt négymillió rákbeteg közül szinte senki számára nem ajánlanak tudományosan megalapozott étkezési terápiát azon túl, hogy azt mondják, fogyasszanak "jóféle ételeket". Az onkológusok nem törődnek ezzel, mert ragaszkodnak ahhoz, hogy az étrendnek alig van köze a rákbetegséghez.

A rákbetegeknek nem lenne szabad rákjukat úgy etetni, mint ahogy vattacukorral tömik unokáikat. Amíg a rákos sejtek rendszeresen cukorhoz jutnak - vagy glükózhoz - tovább élnek és szaporodnak. Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha az onkológusok megvilágosodnának, és elkezdenék tanácsolni betegeiknek, hogy éheztessék ki ráksejtjeiket. Ehelyett most kemoterápiával és sugárkezeléssel próbálják megölni őket, miközben folyamatosan cukorral etetik őket!