Dr. Mark Sircus
Rákbetegség és cukor - a rák
kiéheztetésének stratégiája
Fordította: Fehér Zsuzsa
Forrás: Dr.
Mark Sircus: Cancer & Sugar - Strategy for Selective Starvation of Cancer
A cukor kártékony következményei azonban nem állnak
meg a cukorbetegségnél, metabolikus szindrómánál, hiper- és hipoglikémiánál,
refluxbetegségnél és keringési betegségeknél. A cukor és a rákbetegség halálos
ölelésben kapcsolódnak össze, az onkológusok azonban gyakran elmulasztják annak
megakadályozását, hogy betegeik rákjukat édességekkel táplálják.
A San Francisco-i Kalifornia
Egyetem kutatói szerint a cukor egészségi kockázatot jelent - évente körülbelül
35 millió halálhoz járul hozzá a világon. A cukor mérgező hatása olyan erős,
hogy az alkoholhoz és a dohányhoz hasonlóan potenciálisan mérgező anyagként
kellene számon tartani. A cukorbetegség kialakulásában játszott szerepe oly
jelentős, hogy büntető intézkedéseket foganatosítanak, mint pl. a különadó
minden olyan élelmiszerre és italféleségre, amelyik "hozzáadott"
cukrot tartalmaz. Ezen kívül a kutatók javasolják az iskolákban vagy azok
környékén való árusításának korlátozását és a vásárlást is bizonyos életkorhoz
kötnék.
A cukor kártékony
következményei azonban nem állnak meg a cukorbetegségnél, metabolikus
szindrómánál, hiper- és hipoglikémiánál, refluxbetegségnél és keringési
betegségeknél. A cukor és a rákbetegség halálos ölelésben kapcsolódnak össze,
az onkológusok azonban gyakran elmulasztják annak megakadályozását, hogy
betegeik rákjukat édességekkel táplálják.
Az irányadó orvosi közösség
ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy bizonyos fajta ételek és a rákbetegség
megnövekedett kockázata közti összefüggés "gyenge" vagy
"elhanyagolható" jelentőségű. Úgy gondolják, hogy a "bizonyos
ételek és a rák közt összefüggést kimutató kutatásoknak nincs érvényes orvostudományi
alapja". Ilyen felszínes hozzáállással az orvostudományi sajtóban is
találkozhatunk - a tudományos megalapozottság hiányzik mögüle.
Egyre több kutatóorvos és sok
alternatív gyógyító tudja, hogy a rák kezelésének leglogikusabb,
leghatékonyabb, legbiztonságosabb, szükséges és nem drága módja a daganatok és
rákos sejtek tápanyagellátásának beszüntetése, kiéheztetése a glükóz
(szőlőcukor) megvonásával. A tumorok szelektív éheztetésének terápiás útja az
étrend átalakítása (ketogén diéta) az egyik alapterápia, ami szükséges ahhoz,
hogy a rákbetegek megnyerjék a rákkal vívott csatát.
A Utah állambeli Huntsman
Rákintézet kutatói az elsők között voltak, akik felfedezték, hogy a cukor
"táplálja" a daganatokat. A Proceedings of the National Academy of
Sciences folyóiratban közölt kutatás szerint "már 1923 óta tudjuk, hogy a
tumorsejtek sokkal több glükózt használnak fel a normál sejteknél. Kutatásunk
segít megmutatni, hogyan megy végbe ez a folyamat, és hogyan lehetne azt,
megállítani, hogy kontrolláljuk a tumor növekedését." mondja Don Ayer
(PhD), a Utah Egyetem Onkológiai Tudományok tanszékének professzora.
Dr. Thomas Graeber,
molekuláris és orvos farmakológus professzor megvizsgálta, hogyan befolyásolja
a glükózanyagcsere a rákos sejtekben jelentkező biokémiai szignálokat. A 2012.
június 26-án a Molecular Systems Biology folyóiratban közzétett kutatásban
Graeber és munkatársai demonstrálták, hogy a glükózéhezés - amikor a ráksejtek
nem jutnak hozzá glükózhoz - egy metabolikus és szignál körfolyamatot indít be,
mely a rákos sejtek pusztulásához vezet a reaktív oxigéngyökök mérgező
felhalmozódásának következményeként.
A finomított cukor és a rák
közötti kapcsolat szoros, a cukor nemcsak kiváltó ok, hanem táplálja is a már
kialakult ráksejteket. Mi sem lehetne fontosabb, mint ezzel számolni a
rákkezelések hatékonyságának javítása érdekében. A cukorfélék, amik a mai
amerikai étrendben oly elterjedtek, közvetlenül rákhoz vezetnek, mert a
szervezetben gyulladásos folyamatokat indítanak be. Egyes területeken inkább,
mint máshol, az egyéntől és alkattól függően. Ha a ráksejtek kialakultak a
szervezetben, folyamatos glükóz utánpótlásra van szükségük a vérből, hogy
energiához jussanak. Nem képesek jelentős mennyiségben felhasználni a
zsírsavakat vagy ketonsejteket, ezért cukorra van szükségük.
A rák
visszaszorítása/késleltetése/lassítása/elpusztítása
A szénhidrát a három
makronutriens egyike - a másik kettő a zsír és a fehérje. A szénhidrátok
lehetnek egyszerűek vagy összetettek. Az egyszerű szénhidrátok közé tartoznak
az élelmiszerekben természetesen megtalálható cukrok, pl. a gyümölcsökben,
gyümölcslevekben, szénsavas üdítőkben, bizonyos zöldségfélékben, fehér
kenyérben, fehér rizsben, tésztafélékben, tejben és tejtermékekben, a legtöbb
rágcsálni valóban, édességekben, stb. Ne feledkezzünk meg a gyártás során az
ételekhez adott cukrokról sem, ezekről néha nem is tudunk. Az egyszerű cukrok
felelősek leginkább az inzulinválaszért és a glikációval összefüggésbe hozott
gyulladásokért, ami rákhoz vezethet.
Az egyszerű cukrok csökkentése
az étrendben elnyomhatja vagy késleltetheti a rák jelentkezését, vagy
lassíthatja, megállíthatja és visszafordíthatja a már meglévő tumorsejtek
továbburjánzását azáltal, hogy megfosztja a ráksejteket a túléléshez szükséges
táplálékuktól.
Dr. Rainer Klement és Ulrike
Kammerer áttekintették a szakirodalmat az étrendi szénhidrátokról és azok
közvetlen és közvetett ráksejtekre gyakorolt hatásáról. A beszámoló 2011.
októberében jelent meg aNutrition és Metabolism (Táplálkozás és
Anyagcsere) c. folyóiratban, és arra a következtetésre jutott, hogy a rákos
sejtek érzékenyek a cukorellátásra, így az ellátás leállítása visszaszorítja a
rákot. "A fokozott cukoráramlás és metabolizmus számos rákkal kapcsolatos
jellegzetességet idézhet elő, ilyen pl. a fokozott osztódási képesség, az
apoptózis kerülése, a megnövekedett osztódási sebesség és új erek
kialakulásának elősegítése."
A fehér cukrok (vagy egyéb
finomított dolgok) fogyasztása magnéziumhiányhoz is vezet, mert a magnéziumot a
gyártási folyamat során eltávolítják. A cukor ily módon is hozzájárul a rák
kialakulásához, mert a magnéziumhiány nem csak a gyulladásos folyamatoknak,
hanem a rák kialakulásának is kedvez.
Milyen módon okoz még rákot a
cukor?
A magas fruktóztartalmú
kukoricaszirup egyedülálló módon képes rákot előidézni azáltal, hogy nagyon
gyakran ólommal szennyezett, ami az összetett gyártási eljárásnak köszönhető. A
magas fruktóztartalmú kukoricaszirup szelénhiányt okoz, mert a benne lévő ólom
a szelénhez kötődik, a szelénszint csökken. A szelén létfontosságú a glutation
előállításához, termőföldben lévő hiánya statisztikailag összefügg a rák
előfordulási gyakoriságával. A szelén és higany egymásnak rendeltetett
szeretők, erőteljes a hajlamuk a kötésre.
Röviden már utaltunk rá, hogy
a túl sok cukor megemeli az inzulinszintet és végül kimerüléshez vezet. Sok
inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) szükséges a vér
cukorszintjének szabályozásához, ami a rendszeres, magas szénhidráttartalmú
ételek (mint pl. a tipikus amerikai étrend, ami bőségesen tartalmaz
gabonaféléket és cukrot) hosszú távú fogyasztásból ered. Az emelkedett
inzulinszint kedvez a gyulladásoknak és a ráknak, közvetlenül előidézheti a
tumorsejtek kialakulását az inzulin/IGF-1 jelúton keresztül.
Dr. Christine Hornernek sok
mondanivalója van a nők számára az inzulinnal és mellrákkal kapcsolatban.
Ha a mellrákról van szó, az
inzulin nem jó barát. Ennek az egyik fő oka az, hogy a normál emlősejtek és a
rákos sejtek is rendelkeznek inzulinreceptorokkal. Amikor az inzulin ehhez a
receptorhoz kapcsolódik, annak ugyanolyan hatása van, mint amikor az ösztrogén
kapcsolódik receptorához: a sejteket osztódásra készteti. Minél magasabb az
inzulinszint, annál gyorsabban osztódnak a mell sejtjei, annál magasabb a
mellrák, illetve a már meglévő rákos sejtek növekedésének esélye.
Egy más típusú károsodást is
okozhat a magas inzulinszint. Hatására több ösztrogén tud az
ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódni a mellszövetben. Az inzulin szabályozza azt,
hogy a vérben keringő ösztrogénból mennyi tud a mellszövetekben lévő
ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódni. Az ösztrogén vagy magányosan kering a
véráramban és egy ösztrogénreceptorhoz készül csatlakozni, vagy egy társsal, a
kötőfehérjével, ami megakadályozza, hogy egy ösztrogénreceptorhoz csatlakozzon.
Az inzulin szabályozza a kötőfehérje jelenlétét a vérben. Minél magasabb az
inzulinszint, annál kevesebb kötőfehérje van jelen, aminek következtében több
szabad ösztrogén tud az ösztrogénreceptorokhoz csatlakozni.
Másképp fogalmazva, amikor az
inzulinszint megemelkedik, a szabad ösztrogén szint is magasabb lesz, mindkettő
gyorsítja a sejtosztódást. Ezért növeli a mellrák kockázatát ennyire a magas
inzulinszint. A mellrák kockázatát más módon is növeli a cukorfogyasztás. Profi
boxolóhoz méltó csapást mér az immunrendszerre.
Dr. Horner megemlít egy
vizsgálatot, amit a Harvard Medical School-ban (2004) végeztek, és azt
találták, hogy azok a nők, akik tinédzser korukban magas glükóztartalmú
ételeket fogyasztottak, ami megemelte vércukorszintjüket, nagyobb arányban
lettek életük során mellrákosak. "A kamaszlányok kevesebb cukor
fogyasztására való buzdítása csökkentheti a mellrák kialakulásának esélyét a későbbiekben".
Cukor, gyulladás, érképződés
és rák
A cukor és a gyulladás,
továbbá az általuk létrehozott savas környezet fontos részei a tumorok
közvetlen környezetének. A legtöbb rákféle esetében a rosszindulatú változások
jelentkezése előtt gyulladásos körülmények állnak fenn. A lappangó gyulladás a
tumor mikrokörnyezetében sokféle tumorképző hatással jár. A gyulladás segíti a
sejtosztódást és a rosszindulatú sejtek fennmaradását, serkenti az
angiogenezist (új erek képződését) és az áttétek kialakulását, elnyomja az
adaptív immunválaszokat és megváltoztatja a hormonokra és kemoterápiás
hatóanyagokra adott választ.
A gyulladás, az angiogenezis,
a cukor és a rák egész témaköre döntő a rák és az ételek közötti kapcsolat
megértésében. Amikor a gyulladásra és a savas közegre koncentrálunk, melyet a
túlzott cukorfogyasztás, beleértve a fruktóz és a magas fruktóztartalmú
kukoricaszirup fogyasztása okoz, egyre tisztábban láthatjuk, hogyan függ össze
a táplálkozás a rákkal.
2012. júliusában az egyik
vezető amerikai ráklobby csoport azt szorgalmazta a fő tisztiorvosnál, hogy
folytasson vizsgálatot a cukrokkal édesített üdítők fogyasztók egészségére
gyakorolt hatásával kapcsolatban, mondván ezeknek az italoknak jelentős szerepe
van a nemzet elhízási krízisében és egy akcióterv lenne kívánatos. Az amerikai
egészségügyi miniszterhez, Kathleen Sebeliushoz írt levelében az Amerikai
Rákszövetség átfogó vizsgálatra szólított fel, a vezető amerikai orvosok nagy
hatású, a dohányzás veszélyeire vonatkozó 1964-es jelentésének irányelvei
alapján.
A felbolydulás a nagymértékű
cukorfogyasztás, az ásványi anyaghiány, dehidratáció, cukorbetegség, keringési
betegségek és rák közti erősödő kapcsolat miatt van. A cukor rákot okoz, mivel
a sok szénhidrátot fogyasztó személyek hajlamosak dehidratálódni, ami
gyulladásserkentő és ezáltal rákelőidéző hatással jár.
A hasnyálmirigyrák sejtjei a
fruktózt használják fel a daganat gyorsabb növelésére. A tumorsejtek glükózt és
fruktózt is fogyasztanak, két különböző módon, állapította meg a Kalifornia
Egyetem kutatócsoportja Los Angelesben. Eredményeik, melyeket a Cancer Research
(Rákkutatás) c. folyóiratban tettek közzé, segítenek megmagyarázni a többi
olyan kutatást, melyekben kapcsolatot találtak a fruktózfogyasztás és a
hasnyálmirigy rák között, ami az egyik legvégzetesebb ráktípus. A kutatók
következtetése az, hogyha valaki szeretné csökkenteni a rák kialakulásának
esélyét, ezt az elfogyasztott cukor mennyiségének csökkentésével kell kezdenie.
Ez az első eset, amikor
sikerült feltárni a fruktóz és a ráksejtek burjánzása közti kapcsolatot.
"Ebben a vizsgálatban kimutattuk, hogy a rákos sejtek a fruktózt ugyanúgy
fel tudják használni a növekedéshez, mint a glükózt." jelentette ki DR.
Anthony Heany (UCLA Jonsson Rákközpont), a tanulmány fő szerzője. "A modern
étrend rengeteg finomított cukrot tartalmaz, köztük fruktózt, ami rejtett
veszélyt jelent sok modern kori betegségre vonatkozóan, pl. az elhízásra,
cukorbetegségre vagy máj zsíros elfajulására." Ezt a vizsgálatot a
hasnyálmirigyrákkal kapcsolatban végezték, de az eredmények valószínűleg nem
kizárólag erre a ráktípusra érvényesek. Eredményeink azt mutatják, hogy a rákos
sejtek könnyedén fel tudják használni a fruktózt a sejtosztódás
fokozására." mondta Heany.
Azt már évtizedek óta tudjuk,
hogy a rákos sejtek nagyszerűen tenyésznek a glükózon. Mi több, a vércukorszint
hirtelen emelkedését előidéző ételek (a magas glikémiás indexű ételek)
kiváltják az inzulin és IGF-1 hormon termelést, melyek szintén elősegítik a rák
kialakulását.
Patkánykísérletekben azt
találták, hogy az alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérje tartalmú étrend
csökkenti a glükóz és az inzulin mennyiségét a vérben, lassítja a tumorok
növekedését, csökkenti a tumorok előfordulását és kiegészíti a már létező
terápiákat anélkül, hogy súlycsökkenést vagy veseelégtelenséget okozna. Egy
ilyen típusú étrend potenciálisan egyszerre lehet egy újfajta rákmegelőzési
módszer és kezelés is.
Dr. Otto Warburg 1924-es
"A tumorok anyagcseréje" című dolgozatában ezt írta: "röviden
összefoglalva a rák kialakulásának elsődleges oka, hogy a normál sejtlégzést a
cukor erjedése váltja fel." Aki készített már bort, tudja, hogy az
erjedéshez cukor kell. A rákos sejt anyagcseréje kb. nyolcszorosa a normál sejtekének.
Az orvosok már régóta tudják, hogy a rákos sejtek anyagcseréje különbözik a
normál sejtekétől. A normál sejteknek oxigénre van szükségük. A rákos sejtek
nem törődnek az oxigénnel, ha elegendő mennyiségű glükóz áll rendelkezésre.
Warburg hipotézise
természetesen az volt, hogy a rák terjedését az okozza, hogy a rákos sejtek a
glükózból energiát nyernek anélkül, hogy oxigént használnának fel. Az
egészséges sejtek piruvát és oxigén átalakításából nyernek energiát. A piruvát
az egészségek sejtek mitokondriumában oxidálódik, és Warburg azt feltételezte,
hogy a ráksejtek nem oxidálnak piruvátot, ezért a rákot a mitokondriális
működés zavarának tekintette.
A legtöbb, ha csak nem az
összes tumorsejtnek, jóval több glükózra van szüksége, mint az ugyanabban a
szövetben jelenlévő jóindulatú sejteknek, és az oxigén jelenlétében is
glikózist folytatnak (Warburg effektus). Ráadásul sok ráksejt
inzulinreceptorokat (IR) fejleszt és hiperaktivitást mutat az IGF1R-IR (IGF-1
receptor, inzulinreceptor) folyamatban. Bizonyítékok állnak rendelkezésünkre
arra nézve, hogy a tartósan magas vércukor-, inzulin- és IGF-1 szint elősegíti
a tumorképződést és rontja a rákos megbetegedések végkimenetelét.
Cukorbeteg páciensek kezelése
során A. Braunsteing 1921-ben megfigyelte, hogy azoknál a betegeknél, akiknél
rákbetegség alakult ki, megszűnt a glükóz kiválasztása a vizeletbe. Egy évvel
később R. Bierich leírta a laktát jelentős felszaporodását a tumorszövetek
mikrokörnyezetében és bizonyította, hogy a laktátnak lényegi szerepe van a
melanómasejtek környező szövetekben való szétterjedésében. Egy évvel később
Warburg megkezdte kísérleteit, melyek végül a Nobel díj elnyeréséhez is
vezettek.
A cukor a szervezetet a
vírusok, a baktériumok, a gombák és a rák táptalajává alakítja az immunrendszer
lerombolásával.
Ha tisztában vagyunk azzal,
hogy a ráknak cukorra van szüksége, van értelme cukorral táplálni? Van értelme
a magas szénhidráttartalmú étrendnek?
A ma Amerikában kezelt
négymillió rákbeteg közül szinte senki számára nem ajánlanak tudományosan megalapozott
étkezési terápiát azon túl, hogy azt mondják, fogyasszanak "jóféle
ételeket". Az onkológusok nem törődnek ezzel, mert ragaszkodnak ahhoz,
hogy az étrendnek alig van köze a rákbetegséghez.
A rákbetegeknek nem lenne
szabad rákjukat úgy etetni, mint ahogy vattacukorral tömik unokáikat. Amíg a
rákos sejtek rendszeresen cukorhoz jutnak - vagy glükózhoz - tovább élnek és
szaporodnak. Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha az onkológusok
megvilágosodnának, és elkezdenék tanácsolni betegeiknek, hogy éheztessék ki
ráksejtjeiket. Ehelyett most kemoterápiával és sugárkezeléssel próbálják
megölni őket, miközben folyamatosan cukorral etetik őket!